hírek minden mennyiségben

Na, van internetünk! juhuu juhuu! :)

Most már talán kis időm is van, hogy ezt a rengeteg történést leírjam, és megnyugtassak mindekit, hogy még élünk.

Tehát pénteken hagytam abba azt hiszem. Délután Gábor áthozott az új lakásba, és nekiálltunk a takarításnak, ő porszívózott, én pedig a konyhában a szekrények belsejéből, meg a tűzhelyről próbáltam lesikálni a kitudja mikori rászáradt zsírréteget. Elég "élvezetes" munka volt, pont szülinapra való, de sebaj, örömmel csináltuk, hogy minden szép legyen. Azért az oldódó ezeréves zsír szaga elég kellemetlen. Majd a nappalit is kitakarítottam, hátha ott is jobb szagok lesznek, mert az egész alsó szintet belengte a millió éves padlószőnyegbe poshadt meghatárpzhatatlan ázott kutya, zsír, penész, nemtudom még milyen szagok.

Este Gábor meg Edina nagyon aranyosak voltak, kaptam tőlük egy nagyon finom csokitortát, meg egy gyönyörű orchideát, hogy a lakás dísze lehessen. Nagyon örültem neki.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szombaton nekiláttunk a pakolásnak, összerámolásnak. Végül is, elég hamar 2 és fél fuvarból sikerült megoldani, bár a Gáboréknál hagyott csatatérbe inkább nem gondoltam bele (minden, amit Barnabás eltüntetett vagy tönkretett, Pl. letörte Edina elefántos szobrának az ormányát)

A szombat további része pakolással telt, meg rendezkedéssel, de nagyon jó volt az első ittöltött éjszakánk, Ákos fel is tudta egyből a számítógépet tenni, mert pont kifogtak Gáborral a bolhapiacon egy jó ajánlatot, és vettek egy számítógép asztalt csak 15 fontért.

 

 

 

 

 

 

 

ez a konyha

 

 

 

 

 

 

a szépen berendezett nappalink

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

az elmaradhatatlan festményeinkkel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

meg persze máris tele Barnabás cuccaival

 

 

 

 

Ja, majdnem elfelejtettem, persze volt még egy hatalmas bevásárlásunk is az Asdában, alig fértünk be szegény Gábor autójába, azt, hogy mennyit kölöttünk (inkább költöttem, szegény Ákos, csak bólogatott megadóan, persze, jó lesz az a fűszertartó, igen, megveheted még azt a nagy lábast is stb...) le sem merem írni, de azért még így sem kölöttük el Ákos heti fizetését.

Vasárnap Edina kapott egy bónusz szabadnapot, miután panaszkodott, hogy amióta ott dolgozik, nem volt egy szabad hétvégéje sem, egyetlen vasárnap kivételével minden hétvégén dolgozott. Úgyhogy, mi folytattuk a rendezkedést, Gáborék elmentek kirándulgatni, valami tóparton pihengettek, szerencsére nagyon jó idő volt.

Délutánra kész is lett minden, ugyhogy pihenhettünk volna mi is, csak ugye Barnabás meg beteg volt.

 

 

ez még Gáboréknál

 

 

 

 

 

 

 

Pénteken még volt kis láza délutánra felment, adtam neki paracetamolt, amit az itteni gyógyszerész ajánlott, szombaton már nem volt hőemelkedése sem, de azért még egy kis gyógyszert kapott megelőzés céljából, és már se szombaton se vasárnap nem ment fel a hőmérséklete, viszont szépen kipöttyösödött. A fején, nyakán meg a törzsén lett rengeteg piros folt, nyilvánvalóan allergiás kiütés. Két dolog lehetett, vagy a paracetamol (ilyet még nem kapott) vagy a tejpor, mit reggel, este iszik, mert pont pénteken váltottunk egyel nagyobb fokozatba, az 1 év fölöttieknek való tejport kapta már. Mindenesetre nem akartunk kockáztatni, ugyhogy még vasárnap elszaladtam, és vettem más márkájú tejport, és el is múltak a kiütései. Hétfőn még látszódott valamennyire, de keddre már nem volt semmi. Majd 1-2 hét múlva megint kap a régi fajta tejből, és akkor kiderül, ha megint kiütéses lesz, akkor azzal volt a baj, ha nem, akkor a gyógyszerrel.

Szerencsére, azóta minden rendben, az étvágya is visszatért, és jókedvű, élvezi nagyon az új lakást, főleg, hogy mászhat a lépcsőn, meg jó sok helye van rohangászni.

Hétfőn Edina nem dolgozott, átjött hozzánk látogatóba, elmentünk a közeli játszótérre, ami nagyon jó, van szuper babahinta, meg babamászóka is, Barnabás nagyon élvezte, majd kicsit sétáltunk a parkban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

csak, hogy elhiggyétek a hihetetlent, sütött a nap

 

 

 

 

 

 

Délután meg a városba mentünk be, még mindenféle apróságokat vásárolni. Vettek nekünk vasárnap az Ikeában függönyt (itt nagyon nehéz nem sötétítő, hanem átlátszó függönyt kapni, az angolokat nem szokta zavarni, hogy bárki bebámul a lakásukba, de galád módon minket zavar) és ahhoz vettünk rudat, amire majd fel lehet szerelni.

Nagy nehezen sikerült is felszerelnem, már csak szerdán, mert a rúdhoz adott csavart nem lehet becsavarni a műanyag ablakba, másnap vettem feltapasztható tartót, de ugye, amit fel lehet ragasztani, az le is eshet egyből, szóval, ezzel is megvolt a mulatságom, mire sikerült.

Kedden itthon rendezkedtünk Barnabással, csináltam rakott krumplit (szerencsére eljátszadozott közben a lábosok, serpenyők ki-be pakolásával) majd délután elmentünk Edinához. Ismét belegondoltam, mekkora áldozat volt tőle, hogy ott táborozhattunk nála, eleve már Ákos ott volt 2 hónapig, majd mi is beköltöztünk a rengeteg cuccal, meg mindennel. Most kb 3x akkorának tűnik a lakás, és nyilván gyönyörű rend volt, minden a helyén, nincs elszórva semmi, mint még Barnabás idején, szóval nem is tudom még, mivel fogjuk meghálálni neki ezt a nagy áldozatot.

Miután kicsit körbenéztünk, elmentünk vásárolni az Asdába. (ó, csak egy-két apróság kell, elfogyott a tejföl, más nem is, de ha már itt vagyunk, akkor vegyünk teát, sütit, kenyeret, felvágottat, husit, stb stb, szóval jól felpakolt babakocsival jöttünk haza a végén.) Edina is eljött hozzánk, majd megvacsoráztunk, miután megjöttek a fiúk, eléggé ízlett nekik a rakott krumplim szerencsére, nem akartam volna szégyenben maradni.

 Na, fel is ébredt Barnabás, ugyhogy majd este folytatom, addig is, szép napot mindenkinek.