szombat

 A szombati napunk egy rövid áriázással kezdődött, Barnabás énekelt el néhány strófát válogatott klasszikusokból hajnali 3-kor. Félkómásan, azt se tudtam, hány óra megitattam egy kis tejecskével, mire békésen visszaaludt. Remélem, nem a tortában lévő mérhetetlen sok csoki és mandula (a rumról nem is beszélve) csikarta a hasát. Reggel fél 7-kor kelt, és most már kezd úgy kialalkulni a reggeli rutin, hogy pelenkát cserélek, összekeverem a tejecskéjét, addig Ákos elszórakoztatja Barnabást az ágyban, majd Ákos megeteti, és együtt visszaalszanak. ez reggel hihetetlen módon negyed 10-ig sikerült.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szóval jó sokáig lustálkodtak, addig én elszaladtam a boltba tojásért, meg vettem egy újságot, ahol álláshirdetések vannak, de persze utólag rájöttem, van egy honlapjuk is, ahol ugyanazt ingyen is megnézhetem, no sebaj.

Mikor végre hajlandóak voltak felkelni az uraságok (addigra a cseléd már minden munkával végzett) készítettem finom reggelit. Ákos hagyományos (legalább is a magyarok szerint hagyományos) angol reggelit kapott, Barnabás pedig egy sajtos felkatonázott kenyeret.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nagyon jó volt együtt reggelizni, bár Barnabás valamiért most nem lelkesedett a szendvicsért, viszont a crumpets-ból (ami egy bő tojással sült pogácsa szerűség, megpirítva, vajjal megkenve eszik) jócskán betolt, és az új nagyfiús csőrős poharát is nagyon élvezte, legalább 3x lehetett átöltözni emiatt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Reggeli után együtt lustálkodtunk, Barnabás élvezettel játszott új játékaival. Ebéd utáni szunyókálás után átjött Pista, megtárgyalták Ákossal az élet dolgait, megcsodálta Barnabást, majd, mikor elment felkerekedtünk, és együtt hárman elbuszoztunk az Asdába. 

Jó kis bevásárlást csaptunk, kinéztünk néhány dolgot, amit majd Gáborék autójával kell hazacipelni, és pont mire hazaértünk, akkor kezdett csak el szemerkélni az eső. Gyorsan be is szedte Ákos a kiteregetett ruhákat. (hiába, itt észnél kell lenni, amit a szél nagynhezen szárít rajtuk, azt az eső egy másodperc alatt elrontja)

 Sajnos a lakásunkról nincs egyelőre bíztató hír, még pénteken hívtak, hogy náluk általában 2 hét az adminisztráció, de olyan gyorsan csinálják, ahogy csak bírják. Mindenesetre nagyon szurkolunk, hogy összejöjjön, és akkor tényleg csak 2 hét legyen, ne derüljön ki, hogy az mégse jó, mégis másik kell, az megint minimum 2 hét stb.stb.

Gáborék elvileg már elindultak visszafelé, nem lenne jó, ha egy nap arra ébrednénk, hogy jé, Barnabás már óvodába megy, de mi még mindig itt lakunk.

Na, majd lesz valahogy, addig meg majd toleranciát tanul mindenki. (főleg Barnabásra fér rá az alkalmazkodás elsajátítása)

Estére finom "carbonara" spagettit főztem Ákosnak, amit élvezettel elfogyasztottunk, míg szegény Barnabásnak a búzapelyhe felett kellett szenvednie. Mivel most nem aludt délután 5-6 körül, ezért elég hamar elaludt ügyesen, olyan fél 9 körül, mi meg Ákossal megkóstoltuk a frissen vásárolt ale-t. Kicsit úgy emlékeztem, ez nekem jobba ízlett, mint a sör, vagyis lager, (esetleg bitter) de azért ebből se húztam le egy literrel.

Ma reggel Barnabás 3/4 7-kor ébredt, remélem, már visszaaludt. Az idő eddig nagyon bíztató, süt a nap néha, vannak azért felhők, de reméljük szép, napos vasárnapunk lesz.

Hasonlóan szép, pihentető vasárnapot kívánunk mindenkinek. Apáéknak jó búcsúzást a Balcsitól, Gáboréknak nyugodt, jó utat idefelé.