Felkerekedtünk fél 9 után, majd családilag buszra szálltunk, és bementünk a belvárosba. Elég könnyen megtaláltuk az ügynökséget, ahol a lakás dolgait kell intézni. Ki kellett tölteni két adatlapot, és majd szólnak, hogy mi a helyzet. Elég gyors lett volna a dolog, csak közben el voltak foglalva más emberekkel is, így elég sokat kellett várni. Barnabás kezdetben egész jól viselte a dolgot, de aztán elszomorodott, mikor a kőszívű szülei nem engedték, hogy mindenféle izgalmas dolgokat csináljon, mint más táskájában turkálás, a falra tett képek leszerelése, a számítógépek drótjainak huzogatása. De aztán 10 után nem sokkal végeztünk is, Ákos elment dolgozni, mi Barnabással még kicsit körülnéztünk a belvérosban, majd mikor elszundított felpattantunk egy buszra és hazajöttünk.

Jól néz ki amugy a belváros, van néhány sétálóutca, rengeteg üzlet, tipikus angol pirostéglás házak. Találtunk egy nagy bolhapiacot is, ahol a mosópotról kezdve ruhákon, ékszereken, elektromos kütyükön keresztül még akár kanapékat is lehet venni.

Ma még délután elbuszozunk egy nagy hipermarketbe, meg kell venni Barnabásnak a hozzávalókat a tortájához, meg lehet, valami ajándékot is kap, ha jó lesz.

Én most hulla vagyok, jól megsétáltattam magam, ugyhogy megyek is, hátha barnicskó még szunyál egy darabig. Délután jelentkezem.