Tegnap délelőtt felhívtam minden létező még az interneten meghirdetett lakást, egy volt még, ami szabad. 390 fontért havonta, 2 szobás lakás, meg is beszéltem, hogy megnézem 1 előtt. Barnabást itthagytam Edinára, én meg elmentem megnézni a lakást. Nagyon jó helyen volt, egy nagy park sarkánál, 2 hálószoba, csak nagyon kicsi volt. Egyből egy "nappaliba" lépett be az ember,

majd egy folyosó vezetett a konyhába, a folyosóról nyílt a két hálószoba, egy "nagyobb"

meg egy még kisebb. Nagyon aranyos lakás volt, teljesen berendezve, csak tényleg kicsi. Mondta az ügynök (ez ugye egy eddig ismeretlen már nem is tudom hányadik ügynökségnél volt meghirdetve) hogy ők nagyon gyorsan intézik a dolgokat, kb 2 hét.

 Ezután elmentem a Kingswood-nál megbeszélt olcsóbb lakáshoz (ez is 390 havonta) oda jött Edina és Barnabás is. Úgy voltunk vele, ha ez megfelelő (és milyen nagy baja lehetne, hogy ne lenne jó) akkor nem is nézünk tovább, mert olcsó is, meg jó helyen is van, pont útba esne Gábornak a munkába, kb 5 percre van egy nagy Lidl, szóval minden ideális. Amíg vártunk az ügynökre, a szemközti házból kijött egy fiú, hogy tudjuk -e, hogy nem lakik ott senki, mondtuk, hogy az ügynökre várunk, mire mondta, hogy pont holnap fogja kifesteni a lakást. Na, gondoltuk is, de jó, frissen lesz festve. Meg is érkezett az ügynök, kérdezte, mikor is akarunk költözni, mondtuk neki, hogy minél hamarabb, mire mondta, hogy lehet, akkor ez nem lesz jó, mert ide 2-3 hét, mire be lehet költözni, de azért nézzük meg. Megnéztük. Hát, lehet olyan nagy baja egy lakásnak, hogy ne legyen megfelelő. A legjobb szó rá a katasztrofális. Nem is tudom, hogy lakhattak benne emberek eddig.

Tehát minden helyiségben le volt szedve a tapéta, felfedve, hogy minden fal a padlótól a plafonig totál penészes.

A konyhában be volt szakadva a mennyezet, mint kiderült a zuhanyfülke van fölötte, lehet elkezd valaki tusolni, és a konyhában fejezi be.

Azért megnéztük, már csak a borzongás kedvéért, csináltam is néhány képet ízelítőnek.

Ezután elvitt engem az ügynök egy másik házhoz, Edina meg Barnabás hazaindultak, persze, eddigre már szakadt az eső. Először egy olyan házat mutatott meg, ami igaz, hogy 475 font havonta, de talán le tudja vinni 450-re. Teljesen rendbe volt a ház, egy normális nappali, utána egy átmeneti szoba (talán étkező lehetne) felújított konyha, az emeleten két háló, meg egy hihetetlen pici fürdőszoba, a kád kb. babakád méretű. 

Jó, nem rossz, nem rossz, de még megmutatja azt, amir kinéztünk szombaton 425-ért havonta.

Az a ház nagyon szép volt, szokásos belépsz a nappaliba (néhány rissz-rossz fotel)

jó állpotú, bár kicsit idejétmúlt konyha

(mosógép, hűtő van) hátsó kert kövezett, de nagyon szépen néz ki.

Az emeleten normális emberi méretű káddal rendelkező fürdőszoba,

egy kisebb, meg egy nagyobb háló, mindkettőben ágy meg egy kis szekrényke, illetve beépített szekrény.

Megbeszéltük, hogy másnap felhívom, és addig kitaláljuk, hogy kell -e.

Hazafelé indultam, ömlött az eső, persze eszembe jutott, hogy a babakocsiba betettem az esernyőt, nem baj. Edinát felhívtam, de még nem értek haza, vagy 15 percet vártak a buszra az ömlő esőben, (persze olyan buszmegálló volt, ahol nem volt fedett rész) ő meg szegény nem tudta, hogy a babakocsiban van az ernyő, meghát ugye esernyővel egyik kézben nem is lehet tolni a babakocsit. Na, nem baj, jól megáztunk mind, szerencsére onnan jött közvetlen busz ide, úgyhogy hamar itthon voltam én is. Itthon megszárítkoztunk, amint betettem a lábam a házba, elállt az eső, és egész délután sütött a nap (még este 7-kor is) jellemző módon. Vacsorára Edina csinált finom császármorzsát, úgyhogy jól belaktunk, megbeszéltük, hogy ez a legutolsó ház jó lesz, ha sikerül.

 Ma reggel felhívtam az ügynökséget, hogy akkor kell a ház, mondta, menjünk be a papírokkal. Fel is kerekedtünk Edina Barnabás meg én (szegény Edinának a két szabadnapját jól kihasználjuk) és 11-re bementünk az ügynökséghez kis kavargás után (valahogy nem arra akartak menni a buszok, ahová nekünk tökéletes lett volna, de megoldottuk) Odaadtuk Ákos papírjait, lefénymásolta az ügynök, mondta, utaljuk át az első havi lakbért, meg még egy havit foglalónak, kellett fizetni 125 font adminisztrációs díjat, holnap reggel menjünk be Ákossal, hogy aláírja a papírokat, utána odamegyünk a lakáshoz, és át is lehet venni. Hát, ha ez így tényleg így lesz, és nem jön közbe semmi, az nagyon nagyon nagy szerencse lenne. Majd még meglátjuk, most már ugye vannak rossz tapasztalataink, és az ügynök (bár nagyon kedves volt) mindenre a "No problems" kifejezést használta, persze, persze, minden ok lesz, ha miattuk nem jön össze, visszaadják a pénzt, persze persze nincs probléma. :)

Mindenesetre bizakodunk, nagyon jó lenne, ha a hétvégén véglegesen átköltözhetnénk.

Ez a lakás Milner Street 22, nagyon jó helyen van, közvetlen egy hatalmas park mellett, ahol több játszótér is van. Annyi a hátránya, hogy nem esik útba Gábornak a munkába menet, de reménykedünk benne, hogy azért (jó pénzért) hajlandó lesz Ákos kedvéért kis kitérőt tenni. Buszközlekedés is egész jó, van egy járat, ami eljön közvetlen idáig, szóval minden szempontból tökéletes lenne.

Miután ezt elintéztük, bebuszoztunk a városba, és megnyugodva a jól végzett munka tudatával jót vásárolgattunk. Vettünk lepedőket, cipőt nekem, tisztító szereket, meg Edina elintézte a banki átutalást, hogy holnapra meglegyen.

Most még mindig süt a nap, még egy bevásárlást tervezünk délutánra az Asdában, egyelőre Barnabás szundikál. (szegénynek megint borult ugye a napirendje, de remélem, hamarosan már rendezettebb körülményei lesznek)